Munkaviszony fennállása alatt mind a munkáltató, mind a munkavállaló köteles alapvető kötelezettségeinek eleget tenni. Amennyiben a dolgozó szegi meg ezeket, akkor a munkáltató vele szemben hátrányos jogkövetkezményeket alkalmazhat. Tipikus munkavállalói kötelezettségszegések körébe tartozik a késés, a munkahelyről történő engedély nélküli eltávozás, az alkoholfogyasztás munkaidőben, a munkáltató jogszerű utasításának megtagadása, valamint a munkavégzésre vagy munkavédelemre vonatkozó előírások megszegése.
Ilyen esetekre a munkaszerződés (vagy kollektív szerződés) a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg. Csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyiségi jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbére összegét.
A munkáltatói rosszallás kifejezésének legenyhébb formája a figyelmeztetés, mely történhet szóban és írásban egyaránt. A szóbeli figyelmeztetés semmilyen jogi következménnyel nem jár, csupán a munkavállaló magatartásával, munkavégzésével kapcsolatosan ad negatív visszajelzést. Az írásbeli figyelmeztetésnek szintén nincs jogi következménye, viszont amennyiben tartalmával nem ért egyet a munkavállaló, bíróságon megtámadhatja azt.
Fegyelmi intézkedésre akkor kerülhet sor, ha a munkáltató meglátása szerint a munkavállaló kötelezettségszegése nem olyan súlyú, amely indokolná a munkaviszony megszüntetését, de szükségesnek tart erősebb szankciót alkalmazni. Erre csak akkor van lehetőség, ha a munkaszerződésben ezt előre szabályozták. Hátrányos jogkövetkezmény lehet a munkavállaló beosztásának ideiglenes megváltoztatása; a munkáltató által egyoldalúan elrendelt anyagi juttatásból – például jutalomból, prémiumból – való kizárás; vagyoni jellegű hátrány azzal, hogy nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi alapbére összegét.
Kötelezettségszegés esetén a munkáltató felmondással (korábbi elnevezése rendes felmondás) vagy azonnali hatályú felmondással (korábbi elnevezése rendkívüli felmondás) is élhet. A munkáltató azonnali hatályú felmondással akkor szüntetheti meg a munkaviszonyt, ha a dolgozó a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A munkaviszony felmondással történő megszüntetésére, illetve szankció alkalmazására az okról való tudomásszerzéstől számított 15 napig, de legfeljebb az eset megtörténtétől számított 1 évig, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig van lehetőség.