Csődvédelem, felszámolás

A pandémia helyzetben számos társaság küzd fizetési gondokkal. Amint a fizetésképtelenség árnyéka vetül egy cégre, keresnie kell a túlését útjait, az újraindulás lehetősélgeit. Ennek során figyelemmel kell lennie hitelezői érdekeire is, különben az ügyvezető és a tagok a magánvagyonukkal való felelősséget is kockáztatják. A reorganizáció rendezett módja a csődeljárás, amely levegővételhez juttathatja a rossz helyzetbe került, de újraindulni képes vállalkozásokat. A csődeljárás célja, hogy az adós vállalkozás megállapodást kössön a hitelezőivel úgy, hogy közben helyreállítsa fizetőképességét, és folytathassa tevékenységét. Az eljárás lényege, hogy az adós a hitelezőkkel csődegyezség megkötése érdekében fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. Az eljárás során kötelező a jogi képviselet.

Társulásunk az alábbi tevékenységekkel segítheti az adós gazdálkodó szervezetet:

• csődeljárás iránti kérelem és mellékleteinek elkészítése, összeállítása, jogi ellenőrzése
• elektronikus formanyomtatvány kitöltése
• kérelem benyújtása
• közreműködés az adós kötelezettségeinek a teljesítésében a kérelem benyújtását követően (pl. hitelezők értesítése, közlemény napilapban való közzététele)
• kapcsolattartás a vagyonfelügyelővel
• közreműködés az egyezségi tárgyalás előkészítésében
• jogi képviselet ellátása az egyezségi tárgyaláson

Kézikönyv jelleggel foglaltuk össze az eljárás menetét.

Hol?
Az adós magyarországi székhelye szerint illetékes törvényszéknél.

Kötelező a jogi képviselet?
Igen, a kérelem benyújtása tekintetében.

Hogyan kell benyújtani?
Formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2015. január 1-jétől kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet.

Milyen mellékleteket kell csatolni?

• kérelmet (, amely tartalmazza: az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát,
• illeték és közzététel megfizetését igazoló iratot
• jogi képviselő meghatalmazását
• a legfőbb szerv előzetes egyetértését bizonyító okiratot
• a kérelem benyújtásáról a munkavállalók, (üzemi tanács, szakszervezetek) tájékoztatásáról szóló dokumentumot,
• nyilatkozatot arról, hogy a munkavállalók milyen módon lettek értesítve
• három hónapnál nem régebbi éves (egyszerűsített éves) beszámolót vagy közbenső mérleg
• az adós vezetőjének írásbeli nyilatkozatát arról, hogy az az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad,
• az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a beszámoló vagy közbenső mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek,
• ha az adós a Ptk. szerinti elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, az ezzel összefüggő szerződéseket,
• az adós hitelezőinek névsorát, az adós tartozásainak felsorolását, azok esedékességét, valamint azt, hogy az adós mely hitelezői követeléseket ismer el és melyeket vitat, melyek a biztosított és a nem biztosított hitelezői igények, az adós által vállalt, a számvitelről szóló törvény szerinti függő kötelezettségek, továbbá az adóssal szemben fennálló függő követelések ismertetését,
• az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy az adós mely pénzforgalmi szolgáltatónál vezet pénzforgalmi számlát, a számlaszámok megnevezésével, továbbá hogy mely befektetési szolgáltatónál rendelkezik értékpapírszámlával,
• az adós vezetőjének kötelezettségvállaló nyilatkozatát arról, hogy a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg értesíti a pénzforgalmi szolgáltató számlavezetőket a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról oly módon, hogy a számlavezetők erről az ideiglenes fizetési haladék 9. § (1) bekezdés szerinti közzétételét megelőző munkanapon 15 óráig hitelt érdemlő módon tudomást szerezzenek, továbbá hogy nem kezdeményez olyan fizetési műveletet vagy átutalást, amely a fizetési haladék célját meghiúsítaná, valamint nem tesz más olyan intézkedést sem, amellyel valamely hitelezőt előnyös helyzetbe hozna a többi hitelezőhöz képest
• az adós vagyoni helyzetét bemutató, az adós vezetője által aláírt, külön jogszabály szerinti adatokat tartalmazó adatlapot.

Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy

• ha volt ellene korábban elrendelt csődeljárás, akkor az esetleges korábbi csődeljárás elrendelésének időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igények kielégítésre kerültek-e, a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év eltelt-e,
• van-e tudomása ellene felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásáról, vagy fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozataláról, és ha igen, ezt az eljárást melyik bíróság előtt kezdeményezték,
• volt-e olyan korábbi csődeljárás iránti kérelme, amelyet a bíróság hivatalból elutasított, ha az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el, és ha igen, ezt melyik bíróság előtt kezdeményezte.

1. A bíróság intézkedései

• Egy munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, továbbá az adóst megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladéknak – külön jogszabályban meghatározott módon – a Cégközlönyben történő közzétételéről.
• A kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül megvizsgálja, hogy az megfelel-e a feltételeknek.
• Ha a kérelem hiányos, azt 8 munkanapos határidővel hiánypótlásra adja vissza.
• Ha a csődeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság nem utasítja el, 15 napon belül végzést hoz a csődeljárás elrendeléséről, és ezt követően haladéktalanul intézkedik az erről szóló végzésnek – külön jogszabályban meghatározott módon – a Cégközlönyben való közzétételéről és a cégjegyzékben az adós cégneve mellett a „cs. a.” toldat feltüntetéséről.

2. Az adós kötelezettségei

• A hitelezőit a csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számított 5 munkanapon belül közvetlenül is értesíti, és a hitelezőket országos napilapban, továbbá (ha ilyennel rendelkezik) a honlapján is felhívja követeléseiknek bejelentésére és a nyilvántartásba vételi díj megfizetésére.
• A csődeljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belüli időpontra – összehívja a hitelezőket, egyezségi tárgyalást tart, amelyre a vagyonfelügyelőt és a nyilvántartásba vett hitelezőit közvetlenül is, az esetleges ismeretlen hitelezőket pedig hirdetmény útján hívja meg. A meghívót és mellékleteit legalább 8 munkanappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottaknak eljuttatni, a hirdetményt pedig a fizetési haladék közzétételétől számított 8 munkanapon belül két országos napilapban kell közzétenni, és az adós gazdálkodó szervezet honlapján is (ha van honlapja) közzé kell tenni.

3. A hitelezők követelésének bejelentése

• Fennálló követeléseiket a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül – a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseiket pedig 8 munkanapon belül – jelenthetik be az adósnak és a vagyonfelügyelőnek.
• A bejelentéssel egyidejűleg a követelés nyilvántartásba vételéért fizetendő díjat be kell fizetniük a vagyonfelügyelő közzétett pénzforgalmi bankszámlájára.

1. Adós

• Meghívó: Egyezségi tárgyalásra meghívó küldése az ismert hitelezőknek és a vagyonfelügyelőnek.
  Csatolni kell:
  • kérelem mellékleteit,
  • a fizetőképesség helyreállítását és az adósságok rendezését célzó programot, és
  • egy előzetes egyezségi javaslatot.
• Határidő:
  • 8 munkanappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottaknak eljuttatni.
  • A hitelezők számára a tárgyalás időpontját 5 munkanappal megelőzően biztosítani kell az egyezségi javaslat megismerhetőségét.

2. Vagyonfelügyelő

• Nyilvántartásba veszi és besorolja a követeléseket.
• Az adóst és a hitelezőket a besorolásról és a nyilvántartásba vett követelés összegéről haladéktalanul értesíti, és legalább 5 munkanapos határidőt kell számukra biztosítani, hogy arra vonatkozóan észrevételt tehessenek.
  (Az észrevétel tárgyában a vagyonfelügyelő 3 munkanapon belül dönt, és erről haladéktalanul köteles értesíteni a hitelezőt és az adóst, akik az erről történt tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül nyújthatnak be kifogást a bírósághoz a vagyonfelügyelő besorolásra vonatkozó intézkedése ellen, ideértve azt is, ha a vagyonfelügyelő nem a hitelező által bejelentett összegben veszi nyilvántartásba a követelést.)

1. Tárgyalás menete

• Részvétel személyesen vagy képviselő útján
• Az adós köteles jegyzőkönyvet készíteni

A hitelezők bármelyik egyezségi tárgyaláson kinyilváníthatják, hogy az egyezségi javaslatot nem támogatják.

2. Egyezség lényege

Az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről, így különösen megállapodhatnak

• az adósságra vonatkozó engedményekről és a fizetési könnyítésekről,
• egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról,
• a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről,
• a követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról,
• az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról, továbbá
• mindarról, amit az az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak, ideértve az egyezség időtartamát és végrehajtása ellenőrzésének módját is.

3. Egyezség kötésének feltétele

Az adós az egyezséghez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől – a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt – a szavazatok többségét külön-külön megkapta.

4. Egyezség alaki követelményei

• írásba kell foglalni
• a felek, törvényes képviselőik vagy meghatalmazottjaik aláírják, és azt a vagyonfelügyelő – továbbá ha van hitelezői választmány, akkor a választmány is – ellenjegyzi

5. Egyezség tartalmazza

• az egyezségkötésben részt vett hitelezők felsorolását, hitelezői osztályát, nyilvántartásba vett elismert vagy nem vitatott követelésük összegét, szavazati jogaik számát,
• a hitelezők által elfogadott adósságrendezési és újjászervezési programot, a végrehajtás és ellenőrzés módját,
• a teljesítési határidők esetleges módosítását, a hitelezők követeléseinek elengedését vagy átvállalását, illetve mindazt, amit az adós és a hitelezők az adósságállomány rendezése, az adós fizetőképességének helyreállítása vagy megőrzése érdekében szükségesnek tartanak,
• valamennyi hitelező (annak képviselője, kézbesítési megbízottja) nevét és postacímét, hitelezői választmány, hitelezői képviselő esetén azt is megjelölve, hogy melyik hitelezőket képviselik.

1. Adós kötelezettsége: Az egyezségi tárgyalás eredményét 5 munkanapon belül – meghosszabbított fizetési haladék esetén pedig legkésőbb annak lejártát 45 nappal megelőzően – köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség esetében az egyezségi megállapodást, továbbá a jegyzőkönyveket, megállapodásokat, nyilatkozatokat is köteles mellékelni.
2. Bíróság döntése: A bíróság az egyezség jóváhagyása tárgyában a kérelem beérkezésétől számított 15 munkanapon belül dönt. Az egyezség jóváhagyására irányuló kérelmet egy alkalommal 3 munkanapos határidővel hiánypótlásra visszaadhatja.