Hamarosan több magyarországi cég számára is lehetetlenné teheti a szerződéses kötelezettségeik teljesítését a Kínából induló járvány, a kínai hatóságok koronavírus-járvány megfékezése érdekében tett egyes intézkedései (például gyárak, logisztikai központok, vízi- és légikikötők határozatlan időre történő lezárása) ugyanis hatással vannak a magyar kereskedelemre is.
Ügyfeleinket egy általános tájékoztatóval próbáljuk segíteni. Felhívjuk a figyelmet, hogy ez nem pótolja a konkrét esetekben történő jogi tanácsadást!
Szerződésszegéssel okozott kár alóli kimentés
A kialakult járvány miatt bevezetett korlátozások nemcsak a légitársaságokat, utazási irodákat, biztosítókat érintik, már egyre több termelő és kereskedelmi cég sem tud eleget tenni szerződéses kötelezettségeinek. Emiatt gyarapodik azon társaságoknak a száma, amelyek a kötelezettségeik alól vis maiorra hivatkozva kívánnak mentesülni.
Amennyiben a koronavírus okozta körülmények miatt valamely szerződést nem tudnak teljesíteni, az erre való hivatkozás szélsőséges esetben kimentést adhat a szerzősszegéssel okozott kár megtérítése alól, azonban minden esetben egyedi vizsgálatot igényel ennek megalapozottsága.
A felek jogviszonyára elsősorban a szerződés vis maiorral kapcsolatos rendelkezéseit, valamint, ha a magyar jog irányadó, akkor a Ptk. szabályait kell alkalmazni.
A Ptk. szerint aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
- a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső,
- a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és
- nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
A vis maior az egyik alesete a Ptk.-ben szereplő „ellenőrzési körön kívül eső körülménynek”. A vis maior tipikus esetei természeti katasztrófák (földrengés, tűzvész, járvány, aszály, árvíz, szélvihar, stb.), továbbá bizonyos politikai-társadalmi események (pl. háború, forradalom).
A hivatkozott törvényi rendelkezés a szerződésszegés következményei alól (például késedelemmel okozott kár) mentesíthet, és nem a szerződés teljesítése alól (például bérleti díj fizetése, kivitelezési szerződés teljesítése).
A mentesülés fennállásának lehetőségét mindig esetileg kell megvizsgálni, amely körében különösen az ok-okozati összefüggés, az előreláthatóság és az elháríthatóság játszik fontos szerepet. A vis maiorra hivatkozó félnek kell bizonyítania egy jogvita esetén, hogy a hivatkozása jogszerű, vagyis megfelel a fenti feltételeknek, például, hogy a kínai beszállítója gyárbezárás miatt nem szállította le a rendelt alkatrészeket, amely körülmény vezetett a magyar fél szerződésszegő magatartásához és az okozott kárhoz (tehát ok-okozati összefüggés áll fenn a fél szerződésszegése és a kár között). További bizonyítandó feltétel, hogy a szerződésszegő féltől nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Ha például a magyar fél az alkatrészeket kellő időben történő intézkedéssel másik beszállítótól is beszerezhette volna, akkor nem fog tudni mentesülni a következmények alól.
Szerződés lehetetlenülése, kötelező szerződés-módosítás
Szélsőséges esetekben a szerződés lehetetlenülése, vagy tartós jogviszony esetén kötelező (végső soron bíróság általi) szerződés módosítás lehetősége is felmerülhet.
Jövőbeni szerződésekben speciális felelősségkorlátozás
Nem lehet a felelősség alól mentesülni, ha a körülmény a szerződés megkötése időpontjában előre látható volt. Fokozott átgondolást igényelnek a jövőben kötendő szerződések, mert a fenti hivatkozások, felelősségkimentések feltétele az előreláthatóság hiánya is, márpedig most kötött szerződéseknél fokozottan kell vizsgálni, hogy előre látható-e az ismert helyzetben valamilyen szerződésszegés lehetősége, a teljesítést befolyásoló körülmény. Sokan úgy vélik, hogy a már 2020 januárjában kötött szerződéseknél is nehézséget jelenthet a vis maiorra való hivatkozás, mivel januárban már számolni lehetett a koronavírus által okozott fennakadásokkal.
Ezért célszerű lehet a szerződésekben a vis maior helyzeteket, illetőleg a teljesítést befolyásoló speciális körülményeket minél konkrétabban szabályozni, és az egyedi szerződéshez mérten megfontolandó speciális külön klauzula beiktatása a szerződésbe, amely a korona vírussal összefüggő okokból (járványügyi korlátozások, karantén, munkaerő hiány, szállítási nehézségek, alapanyag hiány, stb.) kizárja vagy korlátozza a felelősséget, esetlegesen elállási lehetőséget biztosít.
Releváns jogszabályi hivatkozások
Ptk. 6:142. § [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért]
Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
A teljesítés lehetetlenné válása
Ptk. 6:179. § [A teljesítés lehetetlenné válása]
(1) Ha a teljesítés lehetetlenné vált, a szerződés megszűnik.
(2) A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél késedelem nélkül köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárt a mulasztó fél köteles megtéríteni.
6:180. § [Felelősség a lehetetlenné válásért]
(1) Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnésének időpontját megelőzően nyújtott szolgáltatás pénzbeni ellenértékét meg kell téríteni. Ha a már teljesített pénzbeni szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeni szolgáltatás visszajár.
(2) Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért az egyik fél felelős, a másik fél szabadul a szerződésből eredő teljesítési kötelezettsége alól, és a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését követelheti.
(3) Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért mindkét fél felelős, a szerződés megszűnik, és a felek a lehetetlenné válásból eredő kárukat a közrehatás arányában követelhetik egymástól.
Szerződésmódosítás bíróság által
6:192. § [Bírósági szerződésmódosítás]
(1) Bármelyik fél a szerződés bírósági módosítását kérheti, ha a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, és
a) a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható;
b) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és
c) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.
(2) A bíróság a szerződést az általa meghatározott időponttól, legkorábban a szerződésmódosításra irányuló igény bíróság előtti érvényesítésének időpontjától kezdődően úgy módosíthatja, hogy a körülmények megváltozása miatt egyik fél lényeges jogi érdeke se sérüljön.