Új szabályok: Állami támogatás és részmunkaidős foglalkoztatás

Összefoglaljuk a feltételeket

A Csetneki Ügyvédi Társulás, Dr. Mayer Balázs munkajogi szakjogásszal együttműködve áttekintette a 104-105/2020. (IV.10.) Korm.rendeletek munkajogi vonatkozású szabályait, amelyeket az alábbiakban foglalunk össze.

I. Általános munkajogi rendelkezések

A különleges jogrend fennállta alatt munkaidőkeret 24 hónapra is elrendelhető, továbbá a veszélyhelyzet előtt már elrendelt munkaidő-keret a fenti időtartamra meghosszabbítható. E rendelkezéssel a jogalkotó nyilvánvaló célja, hogy a foglalkoztatás, ezen belül a munkaidő-beosztás szabályai rendkívüli rugalmasságot biztosítsanak a Munkáltatónak. Ennek alapján akár az is lehetséges, hogy a veszélyhelyzet fennállása alatti alacsonyabb munkavállalói igénybevétel (foglalkoztatás) hosszabb távon kompenzálható legyen nagyobb igénybevétellel (foglalkoztatással) úgy, hogy szerződés szerinti munkaidő akár 24 hónapos munkaidő-keret átlagában legyen teljesíthető.

A Korm.rendelet azonban azt is rögzíti, hogy a fenti, hosszabb munkaidő-keret elrendelése esetén is meg kell tartani a munkaidő-beosztás általános szabályait, vagyis:

• a napi és heti munkaidő maximuma (12-48 óra, készenléti jellegű munkakörben megállapodással 24-72 óra)
• napi pihenőidő mértéke (11 óra)
• heti két pihenőnap, (egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén 6 egybefüggő munkanap után 1 nap pihenőidő)

II. Részmunkaidős foglalkoztatás állami támogatása („Kurzarbeit”)

A sajtóban már megjelentekkel összhangban egy új állami támogatási forma vehető igénybe a veszélyhelyzettel összefüggő részmunkaidő esetén az alábbiak szerint.

1. A támogatás feltételei

A) Munkavállalói oldalról:

• ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban, és
• a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától (2020. március 11.) munkaviszonyban áll, és
• nem tölti a felmondási idejét,
• A munkavállaló a támogatás igénybevételekor vállalja
  • a jövedelem kieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést, és
  • hogy a kérelem szerinti munkaviszonya melletti újabb munkaviszony létrehozása a támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek
  • azt, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll.
  • egyéni fejlesztési idő: a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól

B) Munkáltatói oldalról:

• a vele munkaviszonyban álló, vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében csökkentett munkaidő:
  • a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint
  • háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a hetven százalékát meg nem haladó részmunkaidő,
  • amely legalább napi négy óra munkaidőnek megfelelő tartalmú
• a támogatás iránti kérelmében bemutatja a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, indokait, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését
• hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek
• a veszélyhelyzettel összefüggésben a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerített
• legalább hat hónapja működik
• a vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában a kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában
• a munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került. (Vagyis feltehetően az I. pontban foglaltak alkalmazása a támogatás igénybevételét kizárja – de ennek pontos és hivatalos értelmezésére még várunk)
• a munkaadó a támogatás igénybevételekor vállalja
  • a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapig,
    létszámtartási kötelezettség: a munkaadó kötelezettsége a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám fenntartására. Ha a munkaadó több telephellyel rendelkezik, a létszámtartási kötelezettsége szempontjából valamennyi telephelyét együttesen kell figyelembe venni.
  • azt, hogy a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerül sor,
  • azt, hogy az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségével összhangban a támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak
  • azt, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját
  • azt, hogy az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet. (ENNEK ÉRTELMEZÉSE MÉG KÉRDÉSES)
• nem áll fenn a munkáltatóval szemben visszakövetelhető foglalkoztatási támogatás
• munkáltató nem áll jogutód nélküli megszűnésre irányuló, vagy fizetésképtelenségi eljárás alatt (felszámolás, végelszámolás, csődeljárás)

C) Egyéb feltételek:

• A munkavállaló és a munkaadó vállalja, hogy a csökkentett munkaidőben, vagy a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára. (Ennek pontos értelmezésére még várunk.)
• Nem nyújtható támogatás munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra (pl. eltérő munkakör) és munkaerő-kölcsönzés esetén sem.

2. A támogatás tartalma

• A Kormányhivatal állapítja meg és nyújtja a támogatást.
• A támogatás hónapokban állapítható meg.
• Időtartama három hónap.
• A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díj általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a harminc, negyven vagy ötven százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka.
• A támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető távolléti díj adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét.
• A támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra.
• A támogatás fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható.
• A támogatás köztehermentes.

3. Eljárási szabályok

• A támogatás a munkaadó és munkavállaló együttes kérelmére nyújtható.
• A támogatás iránti kérelmet a munkaadó a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton nyújtja be.
• Ha azonos telephely vonatkozásában több munkavállalóval nyújt be a munkaadó együttes kérelmet, azokat egy időben kell benyújtani. Ugyanazon munkavállaló vonatkozásában csak egy telephely vonatkozásában nyújtható be kérelem.
• A támogatás iránti kérelmet a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál kell előterjeszteni. Ha a munkavállaló foglalkoztatására több foglalkoztatási helyen kerül sor, a támogatás iránti kérelmet a munkaadó választása szerinti telephelynek megfelelő illetékes kormányhivatalnál kell benyújtani.
• A kormányhivatal a kérelem tekintetében nyolc munkanapon belül megvizsgálja az e rendeletben foglalt feltételek fennállását
• Határozatban dönt a támogatás nyújtásáról vagy a kérelem elutasításáról
• Ha a kérelem megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek, a kérelem alapján a munkavállaló részére támogatást nyújt.
• A támogatás időtartama és a létszámtartási kötelezettségre vonatkozó idő lejártát követő egy hónap elteltével kizárólag a korábban nem támogatott munkavállalókkal együtt nyújtható be újabb kérelem.

4. A Támogatás megszűnése

Megszűnik a támogatás

• ha a munkavállaló és a munkaadó együttes nyilatkozatban kéri
• ha a munkavállal munkaviszonya megszűnik, vagy ha a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget
• ha a munkaadó a támogatásban részesülő munkavállaló tekintetében munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzés támogatásban részesül, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában részesül
• ha a munkaadó a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget
• ha a csökkentett munkaidő a támogatási időtartam alatt módosításra kerül
• ha a támogatás a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.

Amennyiben a munkaadó a létszámtartási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a nem teljesítés arányában befizetési kötelezettsége keletkezik a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számára.

A Munkavállaló a támogatás összegét visszafizetni köteles, amennyiben az bármely okból nem lett volna megállapítható.