2023. őszétől több helyen módosultak a fizetési meghagyásos eljárás szabályai.
A fizetési meghagyásos eljárás olyan egyszerűsített, elektronikus nemperes eljárás, amelyben a közjegyző a jogosult (azaz a kérelmező) kérelme alapján – a kötelezett meghallgatása, a kérelem érdemi vizsgálata és bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül – fizetési meghagyást bocsát ki a kötelezettel (azaz a követelés adósával) szemben. Az eljárásban bizonyításnak nincs helye, mivel a közjegyző jogvitát nem bírálhat el, tehát nem is vizsgálhatja, hogy tényleg fennáll-e, vagy jogos-e a követelés. Ezért nincs jelentősége annak, hogy a pénztartozásról készült-e bármilyen szerződés vagy az nem is szerződéses jogviszonyból ered. Ha az adós a küldemény átvételétől számított 15 napon belül nem vitatja a követelést, vagy nem veszi át azt (a postai küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza vagy a címzett „megtagadta” az átvételt), akkor a fizetési meghagyás jogerőssé válik, ami olyan, mintha jogerős bírósági ítélet született volna, és a közjegyző – a jogosult kérelmére – elrendeli a követelés végrehajtását. Amennyiben azonban a kötelezett a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül ellentmondással él, azaz vitatja, hogy tartozik, az eljárás perré alakul, és a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bíróság előtt folytatódik.
Magyarországon a 3 millió forintot meg nem haladó lejárt pénztartozás behajtására nem lehet közvetlenül bírósági eljárást indítani, hanem úgynevezett fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthető a követelés. 3 és 30 millió forint között a bírósági és fizetési meghagyásos eljárás is kezdeményezhető, míg 30 millió forint feletti pénzkövetelés érvényesítéséhez minden esetben bírósághoz kell fordulni. Fontos megjegyezni, hogy a fizetési meghagyásos eljárás abban az esetben vehető igénybe, amennyiben mind a jogosult, mind a kötelezett rendelkezik belföldi kézbesítési címmel.
A fizetési meghagyásos eljárás egyszerűsítése érdekében az elektronikus ügyintézésre kötelezettek – többek között a gazdálkodó szervezetek, ügyvédek, jogi képviselők – eddig is kizárólag elektronikusan, elektronikus aláírás és időbélyegző használatával nyújthattak be fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet.
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény 2023. októberi módosítását követően tovább egyszerűsödött az eljárás folyamata. Fontos változás, hogy ezentúl az e-ügyintézési törvény alapján az elektronikus ügyintézésre kötelezettek – gazdálkodó szervezetek, így az egyéni vállalkozók, valamint adószámmal rendelkező alapítványok és egyesületek – a velük szemben kibocsátott fizetési meghagyást postai kézbesítés helyett kizárólag a cégkapujukra fogják megkapni, valamint az összes, eljáráshoz kapcsolódó iratot.
A közjegyző a kérelemtől számított 3 munkanapon belül kibocsájtja a fizetési meghagyást. A tárhely szolgáltatója kétszer értesíti a kötelezettet e-mailen keresztül a dokumentum érkezéséről, a második értesítést követő 5. munkanapon pedig kézbesítettnek minősül a fizetési meghagyás. Abban az esetben, ha kézbesítettnek minősül a fizetési meghagyás, az irat 30 nap elteltével el is tűnik a tárhelyről, ami azt jelenti, hogy amennyiben nem értesült a cég, egyéni vállalkozó arról, hogy vele szemben fizetési meghagyás érkezett és az így ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett, akkor később akár a végrehajtótól lehet értesülni arról, hogy az adott gazdálkodó szervezet ellen fizetési meghagyásból fakadóan elindulhatott egy végrehajtási eljárás is.
Érdemes mindenkinek legalább hetente egyszer figyelnie a cégkapuját. Ugyan úgy, mint a postaládáját, mert súlyos következményei lehetnek, ha valaki nem vesz észre egy küldeményt.
Az ellentmondást elektronikus úton kell előterjeszteni (e-mail nem minősül ebben az esetben elektronikus útnak), az fizetési meghagyás esetében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján lehet beadványt előterjeszteni a kézbesítéstől számított 15 napon belül.
További változás még, hogy a fizetési meghagyást kezdeményezőknek meg kell adniuk a kötelezett adószámát is, amennyiben rendelkezik azzal, mely a cégjegyzékből vagy a NAV adatbázisából egyszerűen lekérhető.
Az unión belül is lehetőség van a követelés ilyen módon való érvényesítésére. Fontos kiemelni még, hogy az eddig kizárólag papíralapú európai fizetési meghagyásos eljárásnál októbertől a cégkapuval rendelkezők már csak elektronikus úton kezdeményezhetik az eljárást. A legfontosabb feltétel, hogy valamelyik félnek Magyarországon kívül más EU tagállamban legyen a szokásos tartózkodási helye vagy székhelye.