A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) a szerződési jog alapelvei között tartalmazza az együttműködési és tájékoztatási kötelezettséget, amely szerint a felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről [Ptk. 6:62. § (1) bekezdés] Ezen alapelv a szerződés minden létszakában a felekkel szemben támasztható igény.
Kérdésként merülhet fel, hogy melyek a szerződést érintő lényeges körülmények? Ennek tartalmi elemeit tételesen felsorolni nem lehet. A BH 2016. 114. számú eseti döntésben a Kúria kimondta, hogy lényeges az olyan körülmény, amely a közfelfogás szerint alapvetően befolyásolja a felek szerződéses akaratát, amellyel kapcsolatos helyes ismeret birtokában a fél nem, vagy nem azzal a tartalommal kötötte volna meg az adott szerződést. Az, hogy mi minősül lényeges körülménynek, az adott jogviszony függvénye.
A tájékoztatási kötelezettség körében meg kell említeni az általános szerződési feltételeket, amelyek akkor válnak a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről is, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől. E feltételek akkor válnak a szerződés részévé, ha azt a másik fél a külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta. [Ptk. 6:78. §] A fogyasztói szerződésekre vonatkozó szabály, mely szerint az a feltétel, amely a vállalkozást a szerződés szerinti főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre jogosítja, akkor válik a szerződés részévé, ha azt a fogyasztó – külön tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta. [Ptk. 6:79. §]
Az elektronikus úton történő szerződéskötés esetére további tájékoztatási kötelezettséget ír elő a Ptk., amely szerint az elektronikus utat biztosító fél köteles a szerződéskötésre vonatkozó jognyilatkozatának megtételét megelőzően a másik felet tájékoztatni a szerződéskötés technikai lépéseiről; arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, az elektronikus utat biztosító fél rögzíti-e a szerződést, továbbá, hogy a szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e; azokról az eszközökről, amelyek az adatok elektronikus rögzítése során felmerülő hibák azonosítását és kijavítását a szerződési jognyilatkozat megtételét megelőzően biztosítják; a szerződés nyelvéről; és ha ilyen létezik, arról a szolgáltatási tevékenységre vonatkozó magatartási kódexről és annak elektronikus hozzáférhetőségéről, amelyet az elektronikus utat biztosító fél magára nézve kötelezőnek ismer el. Az elektronikus utat biztosító fél ezenfelül köteles az általános szerződési feltételeit olyan módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi a másik fél számára, hogy tárolja és előhívja azokat. [Ptk. 6:82. §]
Egyes szerződéstípusokra – úgy, mint például az adásvételi szerződés, utazási szerződés, biztosítási szerződés – speciális szabályokat határoz meg a Ptk. a tájékoztatási kötelezettség körében.
[forrás: https://www.jogiforum.hu/publikaciok/1109]