Amennyiben egy gazdasági társaságot kár ér, és a tag úgy ítéli meg, hogy az ügyvezető nem tesz meg mindent a kár helyreállítása érdekében, vagy esetleg éppen az ügyvezető volt a károkozó, kezdeményezheti a társaság taggyűlésének összehívását.
A tag ugyanakkor saját nevében, saját jogán nem érvényesíthet kártérítési igényt a társaságnak szerződésszegéssel vagy szerződésen kívül kárt okozó harmadik személyekkel szemben arra hivatkozással, hogy a társaságnak okozott kár egyben a saját társasági részesedésének – amely a saját vagyonának a része – értékvesztését is jelenti, vagyis úgy, hogy saját kárát a társaságot ért kárral azonosítja. A társasági részesedés értékcsökkenése erre hivatkozással csak formálisan, és áttételesen valósítja meg a társasági tag magánvagyonában esett hátrányt. A tag és a társaság önálló jogalany. Ezt nem „írja felül” az sem, ha a társaság lemond a kártérítési igény érvényesítéséről, mert ez a kár az említettek szerint a társaság kára, nem a társaság tagjáé. A betudás elve szerint társaság nevében eljáró ügyvezető magatartását – eltérő speciális jogszabály hiányában – a jogi személynek kell betudni. Ez azt is jelenti, hogy egy ügyvezető által elkövetett károkozó magatartás következtében a társaságot ért kárt sem lehet a tag javára betudni; még akkor sem, ha kétségtelenül közvetlenül vagy közvetetten a károkozás csökkenti a tag vagyoni részesedése értékét is.
A tag saját kára nem kimutatható olyan esetben, amikor a társaság meg sem kísérli „helyreállítani” a társaságot ért vagyonvesztést, nem érvényesíti a kárigényét a károkozóval szemben. Az üzletrészt ért kár mértékének megállapításához szükséges feltételek egy része a tag vonatkozásában nem értelmezhető: ilyen például a károsulti közrehatás, a kárenyhítési kötelezettség, ezek ugyanis nem a tagot, hanem a társaságot terhelték.
A tag az üzletrészének értékcsökkenése miatt önálló kártérítési igényt kivételesen tehát akkor érvényesíthet a károkozóval szemben, ha nem a társaságot ért kárt, hanem az annak „helyreállítása” után fennmaradó értékcsökkenést érvényesíti, mint önálló kárigényt. Azaz előbb a társaságnak kell – akár bíróság előtt érvényesíteni a kárt a károkozóval szemben – és a tag, csak az ezt esetlegesen meghaladó kárát követelheti.
Adódik a kérdés, hogy mit tehet a kisebbségben maradt tag, ha a károkozó az ügyvezető, és összejátszik a „többségi” tulajdonossal. Erre az esetre Polgári Törvénykönyv kisebbségvédelmi szabályai biztosítanak jogokat, amelyeket egy következő alkalommal foglalunk össze.