Az ideiglenes intézkedést a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) VIII. fejezete szabályozza.
A Pp. 103. § (1) bekezdése értelmében a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedést rendelhet el
- a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása érdekében, ha az eredeti állapot utóbb helyreállíthatatlan lenne,
- a kérelmező későbbi joggyakorlása meghiúsulásának megakadályozása érdekében,
- a kérelmezőt közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének elhárítása érdekében, vagy
- egyéb, különös méltánylást érdemlő okból.
Az a) pont alá eső esetkörben az ideiglenes intézkedésre a meglévő, eredeti állapot fenntartásához, konzerválásához van szükség, arra tekintettel, hogy annak megváltozása esetén visszafordíthatatlan változások következnének be. A kérelemnek a kereset anyagi jogalapján kell nyugodnia, és az állapot konzerválásnak visszavezethetőnek kell lennie az eljárásban a fél által érvényesített igényre, nem szükséges ugyanakkor hátrány, vagy a későbbi joggyakorlás meghiúsulásának valószínűsítése.
A b) pont alá tartozó esetekben a kérelmezőnek kérelmében nevesítenie kell azt a későbbi joggyakorlást, amely meghiúsulhatna, továbbá annak a perben érvényesíteni kívánt jogból kell következnie, és magának a joggyakorlásnak is valamely anyagi jogon kell alapulnia.
A c) pont az ideiglenes intézkedés elrendelését a kérelmezőt a perbe vitt igényével kapcsolatosan közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének az elhárítása érdekében teszi lehetővé. Lényeges, hogy a hátrány a kérelem előterjesztésekor még nem következhetett be, csak az azzal való közvetlen fenyegetettség áll fenn; illetőleg ha már bekövetkezett, annak ismétlődése, folyamatossága vagy további hátrány bekövetkezte várható. A hátrány lehetséges bekövetkeztét és az annak alapjául szolgáló jogellenességet csak valószínűsíteni kell, fontos azonban hogy a kérelmező a perben olyan igényt érvényesítsen, amelynek a megsértéséhez az anyagi jog a kártérítés vagy a sérelemdíj megfizetését rendeli jogkövetkezményként, avagy a jogvita következtében a kérelmező olyan helyzetben legyen, hogy az ellenérdekű fél magatartása ilyen hátrányt okozhasson neki, azaz annak bekövetkezte esetében ilyen jellegű jogvédelmi helyzetbe kerüljön.
A d) pont esetében a kérelmezőnek kifejezetten különös méltánylást érdemlő okot kell előadnia kérelmében. Arra a kérdésre, hogy e rendelkezésre alapítva milyen esetekben rendelhető el ideiglenes intézkedés, a vonatkozó bírói gyakorlat adhat választ.
Ideiglenes intézkedés elrendelésének tehát a törvényben meghatározott olyan speciális körülmények fennállása esetén van helye, melyek esetében azonnali jogvédelem biztosítása szükséges a kérelmező részére. Fontos, hogy az ideiglenes intézkedés megalapozottan kizárólag a perben érvényesített jogviszonnyal összefüggésben kérhető. A Pp. 103. § (2) bekezdése kimondja ezzel összefüggésben, hogy az ideiglenes intézkedés olyan magatartásra kötelezést tartalmazhat, amely magatartás követelésére a kérelmező jogosult lenne a perben érvényesített jog alapján.
Az ideiglenes intézkedés perjogi intézmény; a bíróság speciális körülmények fennállása esetén azonnali jogvédelemben részesíti a kérelmezőt olyan helyzetben, amelyben a bírósági döntés még ha rá nézve kedvező is, az igényérvényesítés elérni kívánt célját már nem képes szolgálni. A Pp. 103. § (1) bekezdése alá tartozó esetekben közös az akut és visszafordíthatatlansággal fenyegető veszély, továbbá a perben érvényesíteni kívánt joghoz tapadás. Azt az állapotot szükséges rögzíteni, amely a jogvitában szerepel, s amelyre vonatkozóan döntést kér a felperes, azt a jogot kell védeni, amely gyakorlásának lehetősége magának a keresetnek a tárgyából folyik, és a per alapjául szolgáló alperesi magatartás vetülete bizonyosan bekövetkező vagy ismétlődő vagyoni kár vagy nemvagyoni hátrány.
Az ideiglenes intézkedés elbírálásainak szempontjai nem azonosak, és nem is lehetnek azonosak a kereset elbírálásának szempontjaival. Az ideiglenes intézkedés nem szolgálhat előrehozott érdemi döntésként, a bíróság nem vizsgálhatja a kérelem elbírálása során, hogy a felperest megilleti-e az a jog, melyet a perben érvényesít.
Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elbírálása esetén a bíróság soron kívül jár el, intézkedéseit haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül teszi meg. A bíróság a kérelem elbírálása során mérlegeli, hogy az intézkedés nem okoz-e súlyosabb hátrányt a kérelmező ellenfelének, mint annak elmaradása a kérelmezőnek. A bíróság ennek vizsgálata érdekében lehetővé teszi, hogy az ellenérdekű fél a kérelemre nyilatkozzon.
A bíróság ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzése előzetesen végrehajtható, és hatályát nem érinti az eljárás félbeszakadása és felfüggesztése. Az ideiglenes intézkedés mindaddig hatályban marad, amíg azt a bíróság a felek bármelyikének kérelmére – a másik fél megnyilatkoztatását követően – hozott döntésével hatályon kívül nem helyezi, de legkésőbb az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedéséig.