Júniusban a magyar Országgyűlés elfogadta a gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIX. törvényt, amely alapján – a Polgári Törvénykönyv módosításával – újra megjelent a magyar magánjogi szabályozásban egy régi-új jogintézmény, az építményi jog.
Az építményi jog – amely először a XX. század első felében jelent meg a magyar jogrendszerben – a Polgári Törvénykönyvben, mint dologi jogi jogintézmény az Ötödik Könyv XXXII/A. Fejezetében került elhelyezésre.
A Ptk. 5:159/A. § (1) bekezdése szerint „az építményi jogánál fogva a jogosult az ingatlanon vagy annak felszíne alatt épületet létesíthet, illetve hasznosíthat. Ennek során jogosult az épület építésére vagy építtetésére, és ennek érdekében az ingatlan igénybevételére, jogosult továbbá a felépült vagy az ingatlanon már fennálló épület birtoklására, használatára és hasznainak szedésére.”
A jelenlegi szabályozás alapján jogi személy határozott időre, legfeljebb 50 évre építési jogot szerezhet egy olyan területen, ami nincs a birtokában. Építményi jog alapítását és szerzését a törvény egyelőre tehát fogyasztó (azaz a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy) javára – az öröklés esetét leszámítva – nem teszi lehetővé.
Az építményi jog forgalomképes vagyoni értékű jogosultság, átruházható és jogutódlás tárgyát is képezheti, egyidejűleg és együttesen több jogosultat is megillethet, továbbá zálogjoggal, az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel megterhelhető.
A törvény indokolása alapján a jogalkotó építési beruházások fellendülését várja az építményi jog újbóli szabályozásától.